simple site templates

család körüli kérdésekben blog posztok

házasság, élettárs, bejegyzett élettárs

Házasság, élettárs, bejegyzett élettárs

Az élettársi kapcsolatokról sokszor hallom, hogy élettársak, de nincsenek bejegyezve. Ez alapján arra jutottam, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat fogalmát meg kell osszam Olvasóimmal, a tévhitek eloszlatása céljából.

Kiindulásként rögzítem, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján megkülönböztetünk házasságot, élettársi kapcsolatot és bejegyzett élettársi kapcsolatot. Melyik mit is jelent pontosan és ezt melyik jogszabály rögzíti?

Az Alaptörvény határozza meg a házasság fogalmát, a következőképpen:
„Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.”
Tehát, a házasság a férfi és nő közötti önkéntes elhatározáson alapuló életközösség. Ezt a Polgári Törvénykönyv a következőkkel egészíti ki: „A házastársak a házasélet és a család ügyeiben egyenjogúak; jogaik és kötelezettségeik egyenlők.”


Az élettársi kapcsolat fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg. A Polgári Törvénykönyvben az alábbi rendelkezés található:
„Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.”


A bejegyzett élettársak fogalmát a 2009. évi XXIX. törvényben rögzítette a jogalkotó, az alábbiak szerint:
Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.”

Röviden tehát: bejegyzett élettársak az azonos nemű párokból lehetnek.

gyámság, gondnokság

A gyámságról és a gondnokságról röviden

Az általam tapasztaltak alapján érdemesnek tartom megosztani a gyám és a gondnok tisztségére vonatkozó fogalmak elhatárolását.
A törvényi szabályozás szerint, főszabályként a kiskorú gyermek 14. életévének betöltéséig jogilag cselekvőképtelen, 14. és 18. életéve között korlátozottan cselekvőképes és 18. életévének betöltésétől nagykorú, azaz teljesen cselekvőképes. A kiskorú gyermek a tizennyolcadik életéve betöltéséig (nagykorúsága eléréséig) szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, törvényes képviseletére a szülő vagy a gyám jogosult.
Ha a nagykorú személy -azaz a felnőtt- nem rendelkezik a kellő belátási képességgel egyes ügyeinek intézésére, akkor őt peres eljárásban a bíróság -kérelemre, ha minden feltétel fennáll- gondnokság alá helyezi. Az a nagykorú személy aki gondnokság alatt áll, a gondnokolt. A gondnokoltnak a törvényes képviselője a gondnok –legalábbis azon ügycsoportok tekintetében, amelyekben a bíróság a cselekvőképességet részlegesen korlátozta – .

kutya tartása, gondoskodás

A kutya tartásáról és a kutyáról való gondoskodás

Aki kutyát tart, annak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

A kutya számára biztosítani kell a megfelelő és helyes minőségű és mennyiségű táplálkozást, vitamin bevitelt, tiszta és kellő méretű saját helyet, teret, tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állat szükségleteinek, valamint hogy a tartási helye úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatnak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad. A kutya tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. A kistestű kutya számára minimum 10m2, közepes testű kutya számára minimum 15m2, nagy testű kutya számára minimum 20m2 helyet kell biztosítani.

A kutya gazdájának oda kell figyelnie arra, hogy a kutya számára minden nap megfelelő időközönként friss ivóvizet biztosítson, melegebb időben ez értelemszerűen több víz cserét jelent, és a kutya szükségeinek elvégzésére naponta minimum három alkalommal, de a kutya szükségéhez igazodóan kell kivigye a kutyát. Ha a kutya többet iszik (netán megy a hasa), akkor értelemszerűen többet is kell kivinni. Ügyeljen arra, hogy a kutyát időben vigye ki, mert a kutyának sem jó, ha a szükségleteit tartogatnia kell. A kutya jólléte érdekében érdemes egy homokkal teli tepsit készenlétben tartani a kutya igényeihez igazodóan. Meleg időben ha a gazda hosszú sétára, útra viszi a kutyát, akkor a kutya számára is kell gondoskodni vízről, élelemről. A kutya talpa érzékeny, ezért a napsütötte forró aszfalt égeti a talpát. Ilyenkor talp-védőről érdemes gondoskodni, illetőleg füves földterületre vinni. Jusson a gazda eszébe, hogy ha neki kéne mezítláb mennie ugyanott, akkor mit tenne saját magáért, akkor ugyanígy a kutyáért is tennie kell.
Hideg, téli időben mára már szerencsére terjedőben van, hogy a rövid szőrű kutyák kabátot, pulóvert kapnak, de nem eléggé. Sajnos, sűrűn látni a téli hidegben didergő kutyákat, akikről a gazdája nem gondoskodott, míg a gazda jól be van öltözve. Gondoljunk bele, hogy a kutya a fűtött kb. 20 °C-os lakásból kimegy a téli hidegbe, netán a mínuszokba, akkor az a kutya számára is hideg, tehát a kutyáról is gondoskodni kell.

A tiszta környezet érdekében el kell takarítani a kutya után a kutya nagydolgát. Sokkal egyszerűbb ez a feladat, ha a kutya popója alá egy kiterített újságpapírt tesz a gazda. Arra is oda kell figyelni, hogy a kutya ne vizeljen senki házára, senkinek a kapualjába, autójára, mert a vizelet károsítja ezeket.

Sajnos, a kutya tartás kapcsán -a vonatkozó kormány rendelet- előírja, hogy: „Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.”. A szájkosár kapcsán azonban oda kell figyelni, hogy ennek viselése a kutyát ne akadályozza abban, hogy magát lihegéssel hűteni tudja.

A kutya nyakörve, póráza, ruházata soha ne legyen olyan szoros, hogy az az állatot elszorítja, úgymond bevágja, fullasztja.

A kutya ápolását, azaz fürdetését, fülének tisztán tartását, óvását a kullancsok ellen, fogának ápolását biztosítani kell, ezekről gondoskodni kell. Az előbbiekről a kutyakozmetikus és az állatorvos tud helyes tanácsokat adni. Ha a kutyát otthon fürdeti a gazda, akkor oda kell figyelni, hogy a fürdővíz hőmérséklete az állat számára ne legyen se túl meleg, se hideg (a kar könyékhajlatán végezzen víz hőmérséklet próbát), se a víz, se a kutya sampon ne folyjon az állat szemébe, fülébe. A sampon ne maradjon az állaton, azt tiszta vízzel le kell mosni. Az állatot is meg kell törölgetni, megszárítani, mert vizesen a kutya is megfázhat.