A párkapcsolat és a vagyon

Születésünkkor semmilyen vagyonnal nem rendelkezünk és halálunk esetén semmit sem viszünk magunkkal. Ez felveti annak a kérdését, hogy az életünk során megszerzett vagyonnal hogyan is gazdálkodjunk, mit kezdjünk vele.

A párkapcsolatba nyilván mindenki a saját személyes tárgyaival érkezik és azon felül változó, hogy milyen tárgyai vannak, van-e ingatlana. A párkapcsolat közös gazdálkodást, míg a házasság ezen felül közös vagyont is jelent.

Célszerű már a kapcsolat elején – nyilván amikor már megvan a vagyoni kérdésekben is egymás felé a kölcsönös bizalom – egyeztetni azt, hogy hogyan történjen a közös gazdálkodás, a vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése, gyermekvállalás esetén mit juttatnak a felek a gyermeknek. Ritkának számít, hogy a felek a kapcsolat elején meghatároznák a saját különvagyonuk és a közösen szerzett vagyon sorsát, pedig ez igen hasznos a későbbi, sajnos gyakran eléggé elmérgesedő viták megelőzésére. A vagyoni kérdéseket, a jövőbeni felmerülő kérdések, helyzetek egyértelmű rendezhetősége érdekében célszerű vagyonjogi szerződésben rendezni. A vagyon „jövőbeni” sorsáról emellett akár végrendeletben is lehet gondolkodni. Egy jó vagyonjogi szerződés nemcsak a különvagyonunkat, a közös vagyon elosztását védi, hanem megelőzhető általa egy hosszú és költséges peres eljárás.

A közös gazdálkodás meghatározásánál bizony el kellene hagyni azt az idejétmúlt szemléletet, hogy ki a családfenntartó, mert a pár mindkét tagjának kell legyen saját kenyérkeresete. Az Alaptörvény XII. cikkének (1) bekezdése is erre utal: „Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.” A XXX. cikk (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy: „Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”

A vagyonjogi szerződésben lehet megállapodni arról, hogy a párkapcsolat idején mit tekintenek a felek közös vagyonnak, mit tekintenek külön vagyonnak és rendelkezhetnek arról is, hogy abban a nem-várt esetben, ha megállapodásuk szerint megszüntetik a kapcsolatukat, akkor mi legyen a közösen szerzett tárgyak sorsa.

Egy részletes szabályokat tartalmazó, jól átgondolt szerződéssel a közös vagyon elosztása gyors és kevéssé stresszes folyamat. Érdemes azt is meggondolni, hogy megéri-e a minimum 15.000.-Ft, maximum 1.500.000.-Ft peres eljárási illetéket vagy helyette kevesebb kiadás mellett közös megegyezéssel rendezik a vagyoni kérdéseket.

A párkapcsolat és a vagyon II. avagy a „közös kassza”, „külön kassza” kérdései

A jogszabály nem ismer olyat, hogy barát vagy barátnő, párkapcsolatnak vagy az élettársi kapcsolatot vagy a házasságot tekinti. Ha tudod, hogy mit jelent az élettársi kapcsolat és mit jelent a házasság, akkor könnyebben tudsz eligazodni a vagyoni kérdésekben is. A jogszabály rendelkezése szerint az élettársak közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek. Ez azt jelenti, hogy közösen gazdálkodnak a közös életük és közös céljaik érdekében. Tehát, ebben a körben a „külön kassza” szóba sem jön.
A házassági vagyonjog jóval bonyolultabb az élettársi vagyonnál, mert a házastársak közös vagyonába tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt akár együtt akár külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
A házastársaknál tehát, a főszabály a „közös kassza”, közös szerzés, kivéve a törvény által nevesített különvagyonba eső dolgokat. Azonban a különvagyonba tartozó dolgok közül is néhány a törvényi idő elteltével közös vagyonba fog tartozni, továbbá a különvagyon haszna is a törvény szerinti elszámolás után közös vagyonba esik.

Ha az élettársak vagy a házastársak a törvényi előírástól eltérően kívánnak megállapodni a vagyoni kérdésekben, akkor ezt ügyvéd által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba kell foglalni és a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába be kell vezetni ahhoz, hogy harmadik személyekkel (Máris szomszéddal, Irma nénivel vagy pl. a végrehajtóval, hitelezővel) szemben is érvényes és érvényesíthető legyen. Az országos nyilvántartásba bevezetés hiányában a házastársaknak kell adott esetben bizonyítani, hogy a harmadik személy a vagyonjogi szerződésük fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A vagyonjogi szerződésben van mód rögzíteni például azt, hogy a pár tagjai a mindennapi gazdálkodás során a „közös kasszát” vagy a „külön kasszát” kívánják alkalmazni, a közös céljaik finanszírozása hogyan történjen, a közösen vásárolt dolgokat milyen arányú közös tulajdonnak tekintik, és például arra a nem-várt esetre ha külön válnának miként kívánnak egymással elszámolni a vagyoni és egyéb (pl. lakhatási) kérdésekben.
A házastársak közös gazdálkodása felelősséget is jelent egymás felé, hiszen az a házas fél, aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, főszabályként köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni.

Információs füzet az élettársakról

Kapcsolatukról és vagyoni helyzetükről

A mindennapokban gyakran merül fel a kérdés, hogy kik is az élettársak, ők szerepelnek-e az élettársak nyilvántartásában vagy bejegyzett élettársnak számítanak-e. Az élettársak családi és vagyoni helyzetével kapcsolatban is a hétköznapokban sokakban bizonytalanság van.
Az Információs füzet eloszlatja a kétségeket és megszünteti a bizonytalanságot. Választ ad többek között a következő kérdésekre: kik az élettársak, kik a bejegyzett élettársak.
Mikortól élettársi a kapcsolat? Ebben a kérdésben a bírói gyakorlatot is segítségül adom.
Mikor beszélhetünk bejegyzett élettársi kapcsolatról?
A jog mikor tekinti az élettársakat családnak és mikor nem?
Milyen az élettársak közös gazdálkodása?
Közös-e az élettársi kassza?
Mi az a vagyonszaporulat?
Az élettársak kapcsolata ha felbomlik, akkor mi a teendő.
Kell-e az élettársaknak bírósághoz fordulnia?
Próbára teszem magamat egy kérdőív kitöltésével, hogy mit tudok az élettársak kapcsolatáról!
Nem teszem magam próbára a kérdőívvel, inkább kérem az Információs füzetet!